A 16. században az első galambdúcok toronyformájúak voltak. Az ilyen galambtornyok építése azonban a nemesek kiváltsága volt. Az itt született legtöbb fiatal galambot emberi fogyasztásra tartották. A galambok ürülékét pedig a földek trágyázására használták.
A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között Belgiumban alakult ki. Annak idején született az az ötlet, hogy olyan galambokat tenyésszenek, amelyek gyors röptűek és visszatalálnak a dúcukba. A kezdetben csak Belgiumban ismert hobbi később egész Európában ismertté vált. Így Hollandiában is népszerű lett a galambtartás.
Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít.
Posta galamb | Posta galamb reptetés |
Posta galamb | Posta galamb |
A repülés sok energiát igényel. Ennek következtében a galambok a kalóriát az emlősállatoknál magasabb hőfokon égetik el. Emiatt a madarak testhőmérséklete meghaladja a 41 °C-ot.
A postagalamb egyike a leggyorsabban növő állatoknak. Amikor egy galamb kikel a tojásból, alig nagyobb, mint egy hüvelykujj, súlya pedig kb. 20 gramm. Öt hét utánsúlya meghaladja a 300 grammot, és az állat ekkorra már majdnem eléri végső, kifejlett méretét. Eddigre már a galamb az első szárnycsapásokat is megteszi.
A galambok vakon és csupaszon születnek. Az első napokban úgynevezett"begytejjel" etetik őket. Ez olyan fehérjében gazdag tápanyag, amely (a hormonális változások következtében) a hím és a tojó galambok begyében egyaránttermelődik. A galamb hat napos korában nyitja ki a szemét. Ettől kezdve a fiatal galamb már nem begytejet kap, hanem magvakat.
Körülbelül három hét múlva a fióka már önállóvá válik: önállóan eszik és iszik. Négy hetes korában repülni kezd. Körülbelül fél éves korában pedig már ivaréretté válik.